A SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE

Az I. világháború kezdetéig az épületben orfeum működött.
A háború kitörésekor a "szórakoztató palota" bezárt, az orfeum aranykora, s ezzel együtt a "boldog békeidők" nosztalgikus érája is véget ért. Budapest vezetése 1923-ban úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont.


A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az "ezüst operett" korszaka - a műfaj a Népszínház és a Király Színház után új, végleges otthonra talált. A színház története során legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások általi gazdagítása. Budapest, akárcsak Bécs, az operett fővárosa, ahol a legmagasabb színvonalú hagyományőrzés mellett a műfajt új ízekkel fűszerezik. 

AZ ÉPÜLET 

Az épület Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján épült 1894-ben. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, a polkára, a mazurkára és a galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncert kávéház nyílt. A színházat 1966-ban átépítették, jelentősen megváltoztatták belső tereit. Teljes rekonstrukciója során 1999 és 2001 között a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, visszaállították az eredeti ornamentikát, illetve a korábbi emeleti páholysort. Ma a színház 901 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. Az épületben megmaradt egykori tárgyak - lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok - harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a parkettával és a márványburkolattal. A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársony kárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé varázsolja a színházi estét. A belső kialakítás Siklós Mária és Schinagl Gábor belsőépítész munkája. A Budapesti Operettszínház vezetősége kötelességének érzi, hogy e régi formájában visszaállított és megszépült épület valamennyi adottságát kihasználva, többfunkciós kulturális központként vállaljon szerepet a hazai művészeti és társasági életben.
 

JELENÜNK

Az intézmény kéttagozatú, igazi zenés népszínház, mely magyar operetteket és ennek mai utódait, kortárs magyar musicaleket tűz műsorra, több, az ifjúságnak szóló, irodalmi-történelmi alapú musical mellett. Évente mintegy 500 előadást játszik, közel 400 ezer nézőnek, így ma ez Magyarország egyik leglátogatottabb teátruma. 

Világszerte elismerik, hogy a magyarok énekelik-játsszák egyedül az operettet lendületes muzsikával, hévvel, tűzzel, akrobatikus táncokkal, gazdag látványvilággal és megdöbbentő érzéki-érzelmi viharokkal. Amikor a Budapesti Operettszínház bemutatta A Csárdáskirálynőt Németországban, a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írta: "Sok városban található olyan hely, ahol jó zenét hallgathatunk. Az operettnek csak egy biztos címe van: Budapest, Nagymező utca 17." 

A társulat rendszeresen turnézik külföldön, Európától Ázsiáig számos országban megfordult már operett - és musical-produkcióival, gálaelőadásaival. A Budapesti Operettszínház 2011 őszén, szoros nemzetközi versenyben elnyerte a világ egyik legszebb meséjéből készült, A Szépség és a Szörnyeteg című musical kizárólagos előadásjogát német nyelvterületen. A Superbrands és MagyarBrands elismerő címmel kitüntetett intézmény rendszeresen szervez rangos nemzetközi zenei versenyeket.